A domain név vásárlás önmagában nem egy bonyolult feladat és általában nem is egy komoly, „zsebbe nyúlós” történet, mégis igen fontos egy vállalkozás számára. A problémát ugyanis igen sok oldalról meg tudjuk közelíteni, ehhez pedig egy halom kérdésre tudnunk kell a választ. A legfontosabb kérdések, amelyeket biztosan meg kell válaszolnunk domain név vásárlás során: Milyen hosszú legyen a domain? Milyen végződésű domaint vásároljunk? Legyenek-e benne ékezetes karakterek? Vajon egy ingyenes domain szolgáltatót is használhatunk céges weboldalunkhoz? Egyáltalán melyik szolgáltatót válasszuk, ha saját, egyedi URL-re van szükségünk?
Tételezzük fel, hogy egy szegedi telephelyű könyvesboltot szeretnénk nyitni és ehhez keresünk megfelelő domaint. Fontos, hogy könnyen megjegyezhető legyen, illeszkedjen a kialakított márkanevünkhöz, de mégis keresőbarát legyen és a Google kiemelkedő helyen hozza. Vajon milyen domain név vásárlás jöhet szóba ebben az esetben? Egyáltalán hogyan kezdjünk neki?!
A domain név vásárlás alapjai
Kezdjük a legelején: ha domain nevet akarunk vásárolni akkor tudnunk kell, hogy pontosan hogyan is épül fel egy domain, illetve, hogy mit is jelent egyáltalán az, hogy domain vagy domén. Azt már valószínűleg mindenki tudja, aki domain név vásárlásán gondolkodik, hogy maga az internet egy rakás számítógép (szerver) kommunikációjából épül fel, ezért is hívják világhálónak, mert ezek a gépek gyakorlatilag egymáshoz vannak kapcsolva. Minden egyes gépet egy IP cím azonosít. Ez egy hosszú egyedi kód amit nem érdemes megjegyezni. A céges weboldal is tulajdonképpen egy ilyen szerveren fog futni, így lesz egy egyedi azonosítója. Például: IPV4: 389.168.287.122 vagy az újabb: IPV6: 2001:0db8:85a3:0000:0000:8a2e:0370:7334. Ezeket a kódokat – lássuk be – nem várható el, hogy egy ügyfél megjegyezze, ezért egy ezekre mutató olvasható szövegezésű, úgynevezett domain nevek mutatnak rájuk.
Vegyük például a https://www.ezazenhonlapomcime.hu minta domaint.
Az elején található HTTPS (Hypertext Transfer Protocol Secure) egy biztonságosabb változata a hagyományos HTTP protokollnak, amelyet az interneten történő kommunikációhoz használnak. Az HTTPS két fő komponensből áll: az SSL/TLS (Secure Sockets Layer/Transport Layer Security) protokollból és az HTTP protokollból. Az SSL/TLS protokoll biztonságos kapcsolatot teremt a számítógépek között azáltal, hogy kódolja az adatokat, amelyeket a kliens és a szerver között küldenek. Ez megakadályozza az adatok kémkedését és manipulálását az interneten keresztül. A HTTPS-t régebben az online banki tranzakciók, az e-kereskedelem és más bizalmas információk átvitelére használták, ma viszont már alapvető biztonsági tényezőnek számít amit például a Chrome nevű Google böngésző el is vár.
A második elem a www amely tulajdonképpen egy aldomain (subdomain) amely helyett lehetne akármilyen más szó is, például: kovacsbela.vagyok.hu ahol a „kovacsbela” az aldomain, a „vagyok” a fődomain és a „.hu” az úgynevezett TLD.
A TLD rövidítése az angol „Top-level domain”-nek, magyarul „legfelső szintű tartomány”. Ez egy internetes domain nevek hierarchiájában az utolsó szint, amely után már nem állhat további szint vagy alkönyvtár. Például az „example.com” domain nevében a „.com” a TLD. A TLD-k lehetnek nemzetközi (pl. „.com”, „.org”, „.net”), országos (pl. „.hu”, „.uk”, „.jp”), speciális (pl. „.gov”, „.edu”, „.mil”), illetve újabb generációs domainek (pl. „.shop”, „.app”, „.blog”). A TLD-k kiosztását és szabályozását az ICANN végzi, amely egy globális szervezet az internetes tartománynevek és IP-címek kezelésére.
Milyen domaint vásároljunk?
Mielőtt domain vásárlásról beszélnénk, fontos megjegyezni, hogy bár mindenhol domain vásárlásként hivatkoznak rá, gyakorlatilag a domaineket nem megvásároljuk, hanem béreljük a szolgáltatónktól, ugyanis éves díjat kell érte fizetni, amelynek elmulasztása esetén máshoz kerülhet át a domainünk, így hiába fizettünk egyszer érte, az nem garantálja, hogy örökké a miénk legyen. Persze bizonyos esetekben jogunk van egy-egy domaint visszaigényelni (pl. saját név, cégnév, védett márkanév, városné stb.) esetén de jobb ezeket a felesleges köröket megspórolni azzal, hogy időben meghosszabbítjuk a megvásárolt domain címünket.
Ma már egy domain vásárlása csupán pár percet vesz igénybe és természetesen a domain végződésnél (TLD) érdemes a .hu-ra törekedni ha magyar vállalkozásról van szó. Az előbbi példánál maradva, ha egy szegedi cégnek keresünk domaint, kétféle úton is elindulhatunk.
Az első, hogy a vállalkozásunk kulcsszavait tömörítsük bele a domainbe, így például a szegedikonyvesbolt.hu is jól hangzik vagy szegedikonyv.hu esetleg konyvszeged.hu vagy konyvekszegeden.hu. Így a domain a helyszínt és a szolgáltatást is tartalmazza, amely egyben a legfontosabb kulcsszó is a vállalkozásunk esetében. A keresőoptimalizálás pedig ezekkel a fontos kulcsszavakkal kezdődik.
A másik megoldás, ha saját márkát építünk és ha mondjuk ennek a szegedi könyvkereskedésnek az a neve, hogy „Olvasda”, akkor akár az olvasda.hu domain is tökéletes lehet. Ez garantálja, hogy ha már ismerik a nevünket, biztosan elsők leszünk a Google keresőben az „olvasda” kulcsszóra, ehhez viszont tennünk kell, hogy az emberek tudják mit keresnek, milyen márkanevet. Még az előző esetben elég ha valaki Szegeden keres könyvet. A gyakorlatban azonban mindkét esetben komoly munka lehet (az aktuális konkurenciák számától függően), hogy az elsők legyünk új honlapunkkal és webcímünkkel a keresőóriás találati listáján.
Legyen-e benne ékezet és megéri-e ingyen domaint használni?
A rövid válaszunk egyértelműen mindkettőre az, hogy nem! Hogy miért? Mert valójában az ékezetes domain vásárlásakor egy furcsán kódolt domaint kapunk, amely csak a böngészőnk jóakaratán múlik, hogy a címsorban hogyan jeleníti meg azt. Így ha megvennénk az árvíztűrőtükörfűrógép.hu domaint az a gyakorlatban így néz ki: xn--rvztrltrfkrfgrp-0db.hu.
Ugye, hogy nem is néz ki jól? Ez az úgynevezett punycode nevű átalakítási forma, amely az ékezetes karaktereket ASCII karakterekre cseréli. Az internetes szolgáltatások többsége támogatja a Punycode-ot, így a domain név használható lesz azon a számítógépen vagy eszközön, amely ezt a standard átalakítást ismeri. Azonban a webböngészők és egyéb alkalmazások általában az eredeti ékezetes formában jelenítik meg a domain nevet, így a felhasználóknak nem kell aggódniuk az ASCII formátum miatt.
Ha már lebeszéltük magunkat az ékezetes domain név vásárlásról, akkor ugyanekor mondjunk le az ingyenes domain és aldomain opciókról is. Vannak ugyan ilyen megoldások pl. a .tk, vagy a .co.nr, de ezeket senki nem veszi komolyan és a legtöbb fontos kulcsszó már le van foglalva. Ha kicsinyes, „olcsójánosnak” szeretnénk, hogy a cégünket gondolják, aki nem képes pár ezer forintot éves szinten domain név vásárlására költeni, akkor nyugodtan használhatjuk ezeket a megoldásokat. De mi azt javasoljuk egyedül magáncélra pl. iskolai projekthez használjunk aldomaint vagy ingyenes domaint.
Hol vásároljunk domain nevet?
Mi elsősorban a magyar szolgáltatók mellett tennénk le a voksunkat, mivel a hazai árak is igen kedvezőek és a magyar nyelvű supportal még a kezdők vagy a hozzá nem értők is boldogulni fognak. Ráadásul csak jobb egy hazai céget támogatni akármilyen kis összegről is van szó. Ma már ezek is ugyanolyan minőségben képesek szolgáltatni mint a külföldi társaik. Főleg akkor érdemes a magyar szerverparkok szolgáltatásait igénybe venni, ha az ügyfeleink is magyarok, így számukra gyorsabb is lesz az oldalunk elérése, betöltése.
Érdemes tehát magyar szolgáltatótól vásárolni domain nevet és tárhelyet is. Ez a legcélszerűbb, hogy egy helyen legyen minden ami a weboldalunkkal kapcsolatos; tárhely, domain, levelezés. A domain nevünkhöz ugyanis korlátlan számú saját e-mail címet is készíthetünk, amely sokkal professzionálisabban mutat egy névjegykártyán mint egy @freemail.hu vagy egy @gmail.com. Most már csak az a kérdés, hogy a Te vállalkozásod számára melyik lesz a legideálisabb domain?!