A komposztálás során biológiailag lebomló szerves anyagokból készítünk talajjavító anyagot. A végeredmény egy igazán tápanyagdús anyag, aminek felhasználásával a talaj szerkezete javítható és a növények is szebbek, erősebbek, egészségesebbek lesznek. A talaj termékenyebb lesz, így javul a terméshozam is. A komposztálás voltaképp újrahasznosítás, a szerves hulladékok oxidálódnak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.
A komposztálás környezetvédelmi szempontból is igen előnyös, hisz nem szükséges elégetni a száraz gallyakat, avart, így nincs füst, csak tiszta levegő. A konyhai hulladék sem a szemétbe kerül, hisz a komposztálás során hasznosíthatjuk. Ráadásul nem lesz szükség műtrágyára, a komposzt éppoly hatékony, ráadásul környezetbarát megoldás.
A komposzt előnyei a kertészkedésben
A komposzt kiválóan alkalmas tápanyag-visszapótlásra és trágyázásra, természetes trágyaként funkcionál. Teljes értékű tápanyagot nyújt minden növény számára. Ráadásul a műtrágyákkal ellentétben itt a tápanyagfelvétel folyamatosan és egyenletesen történik meg. A komposzttal kevert talaj igen jó szerkezetű, levegősebb, tápanyagdúsabb és porhanyósabb. Ha komposztálunk, növeljük a növények ellenálló képességét a kórokozókkal szemben, ráadásul a komposzt védi a talajt a porosodástól, kiégéstől és fokozza a talaj biológiai aktivitását is, ami azt jelenti, hogy a talaj jó minőségéért felelős élőlények számára biztosít ideális élőhelyet.
Komposzt vásárlás előtt – mi is az a komposzt?
Maga a komposzt nem egymásra dobált zöldhulladékot jelent. Hanem egy olyan végterméket, ami korhadás-szerűen lebomló anyagokból alakul át. A jó minőségű komposzt egy élő anyag, ami azt jelenti, hogy a szerves anyagok lebomlása után keletkező ásványi anyagokon túl vannak benne gombák, lebontó-baktériumok, férgek, giliszták. Ezek segítik a komposztálódás folyamatát és mozgatják, lazítják a komposztot.
Komposzt vásárlás vagy készítés
A komposzt készítéséhez három fő dologra van szükség: zöld és barna hozzávalókra és nedvességre. A zöld hozzávalók közé sorolunk mindent, amit általában konyhai hulladéknak tartunk, ide tartozik a tojáshéj, a zöldségek héja, almacsutka, de az őrölt kávé is. Olyan konyhai hulladékok, melyek nem zsírosak és nem húsfélék. A komposzt zöld részének nagy részét pedig a zöld kerti hulladékok alkotják, a lenyírt fű, a levelek, a földből kihúzott gyökerek. A zöld hozzávalók előnye, hogy magas a nitrogéntartalmuk. A barna hozzávalók pedig széntartalmuk miatt szükségesek a komposztba, ide tartoznak például a kis ágak, gallyak, a papír vagy a fűrészpor. Érdemes arra törekedni, hogy a zöld és a barna hulladékok egyenlő mértékben legyenek jelen a komposztban. Majd következhet a víz, hisz ez elengedhetetlen a komposztálódás folyamatának beindulásához. Nedvesség nélkül ugyanis talán el sem indul a komposztálódás folyamata. Azonban arra is ügyelni kell, hogy a komposztunk ne legyen túl nedves, ilyenkor büdössé válik és nyálkás lesz, hisz a káros baktériumok elszaporodnak. Érdemes hetente egyszer egy vödör vizet önteni a komposztra. Akkor tudjuk, hogy jó a komposzt, ha a közepe meleg. A komposztot időnként érdemes átforgatni úgy, hogy a külső rétegeket belülre lapátoljuk, így lesz homogén a komposzt.
Ebből is látszik, hogy a komposzthoz felhasznált anyagok összetétele és minősége nagymértékben befolyásolja a komposzt végső minőségét. Figyelni kell arra, hogy a komposzthalom ne legyen túl nagy, hisz ha túl nagy felületen van a halom, akkor kiszáradhat. A túl sűrű komposzt pedig levegőtlen lehet, így megindulhat a rothadás, penészedés. Aminek nem sok köze van a komposztáláshoz. Oda kell tehát figyelni a komposztálás során, sokan ezért döntenek inkább úgy, hogy készen vásárolnak komposztot. Különösen azt figyelembe véve, hogy egy jó komposzttrágya akár 9-12 hónapig is „készül”.
A komposztok típusai
Különböző típusú komposztok léteznek, például a földkomposzt nagyobb mennyiségben tartalmaz földet, ezt akkor érdemes használni, ha nincs jó minőségű földünk. A földkeverékekben sokan használják szívesen a levélkomposztot, ami egy könnyű szerkezetű komposzt, bükkből, tölgylevélből és nyírlevélből is készíthető. A csalán is egy remekül komposztálható növény, virágzás előtt érdemes kerti földdel vagy komposzttal keverni, zöldségek alá szórva fokozza azok betegséggel szembeni ellenállását.
A komposzt tulajdonságai a nyersanyagoktól és rothadási foktól függnek, a komposzt durva és rostos, barnás-morzsalékos anyag, ami kellemes, fás aromájú. Tehát ha azt érezzük, hogy rothadt, büdös, akkor valamit nem jól csináltunk. A komposzt ph-értéke egyébként 6,2 és 8,4 között van.
Komposzt vásárlás – hol és hogyan?
Komposztot vásárolni sok helyen lehet, gyakorlatilag bármelyik kertészeti boltban, áruházban. A tápanyagban gazdag föld nagyon hasznos a szobanövények, kerti növények számára is, ezért is fordulnak sokan a természetes megoldásokhoz és keresik a komposztot a boltokban.
A nagyobb kertészeti áruházakban különböző típusú komposztokat találhatunk, és olyan komposztkeverékeket is, melyekben az összetevők már megfelelő arányban vannak jelen, tehát nem szükséges mi magunknak vegyíteni a komposztot a földdel ültetés előtt. Online is meg tudjuk ezt vásárolni, érdemes alaposan feltérképzeni a kínálatot és elolvasni, hogy mit is tartalmaz az adott komposzt. Tanácsos olyan helyről beszerezni a komposztot, ahol laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, hogy biztosak lehessünk a minőségben és az összetevőkben.
A komposzt képződését különböző szerek használatával meg is lehet gyorsítani, ezek olyan baktériumokból és mikrobákból álló készítmények vagy speciális ásványi műtrágyák, melyek meggyorsítják a komposzt érési folyamatát. Segítségükkel a végeredmény is jobb minőségű, tápanyagokban gazdagabb lesz. Fontos, hogy olyat válasszunk, ami vegyszermentes és természetes összetevőkből áll.
A komposztot az év minden szakában használhatjuk a szobanövények és a kerti növények is meghálálják a törődést. Tavasszal nagyobb arányban keverjük ezt a talajhoz még az ültetés előtt. Később, amikor már a növényeink növögetnek, elég a talajra szórni, hisz az öntözés során az értékes tápanyagok beszivárognak a talajba és elérik a növény gyökerét.
Ma már hazánkban is vannak úgynevezett komposzttelepek, ahonnan magán felhasználóként, lakossági ügyfélként is lehet vásárolni. Érdemes feltérképezni ezeket a lehetőségeket is, különösen akkor, ha kezdő kertészkedők vagyunk. Hisz ahhoz, hogy jó komposztunk legyen, akár egy évet is várnunk kell. Ha megbízható helyről vásárolunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy jó minőséget kapunk. Ezt, vagyis a komposztok minőségét egy rendelet is szabályozza, a 36/2006. (V.18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szól. Ez előírja, hogy milyen hatóanyagokat milyen mennyiségben tartalmazhat a komposzt. A komposzt ideális szárazanyag-tartalma 60 százalék körül van, a szervesanyag-tartalma pedig 50 százalék. A komposzt nitrogén, foszfor, kálium és kalcium, valamint magnézium tartalma is fontos, és az is, hogy a komposztban ne legyenek nehézfémek és patogén mikroorganizmusok.
Mindez azért fontos, mert a jó minőségű komposzt az, ami részt vesz a talajjavításban, ami hozzájárul az egészéges talaj mikroflórájának kialakításához és fenntartásához. A növények számára biológiai formában tartalmazza a tápanyagokat. Pozitív hatással van a talajvízre és a levegőháztartásra is, így javul a talajszerkezet és csökken a talajerózió. Összességében a komposzttal mindenki nyer.
Ami összeáll
Érdekesség, hogy a komposzt szó a latin compsitum szóból származik, ami azt jelenti: ami összeáll. Az elnevezés arra utal, hogy ezek a különböző anyagok összeállnak és egy teljesen új anyag lesz belőlük. Az emberek már évszázadok óta készítenek komposztot különböző hulladékokból, hogy ezzel trágyázzák növényeinket. Már Homérosz is beszámolt egy olyan érlelt trágyadombról, melyet aztán a földeken terítettek szét. A komposzt igen hasznos több szempontból is, nem véletlen, hogy sokan fekete aranyként emlegetik, komposzt vásárlás előtt azonban nem árt az odafigyelés.
