A bruttó és nettó kifejezéseket leginkább a munkabérrel kapcsolatban használjuk, hiszen a bruttó és nettó bért vizsgálja például a bank hitelkérelemkor, de ugyancsak a bruttó vagy nettó bérigényünket kell beírni akkor is, ha pályázunk egy állásra. Nem mellesleg a megélhetésünk is ettől függ, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a bruttó és nettó bér fogalmával, számításának módjával és azzal, hogy milyen tényezők befolyásolják. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A bruttó bér fogalma
A bruttó kifejezés – legyen szó munkabérről, eredményről vagy termékek súlyáról – minden esetben a teljes mennyiséget jelenti. Így tehát a bruttó bér az az összeg, amely tartalmazza a munkavállaló nettó bérét, a személyi jövedelemadót és az alkalmazott által fizetett járulékokat is. Ebből következik, hogy a bruttó és nettó bér közül mindig az előbbi a magasabb összeg. Az adóbevallásban és a legtöbb esetben egy állásinterjú is bruttó bérekről beszélünk, de például a minimálbért is minden esetben bruttó összegben határozzák meg.
A nettó bér fogalma
A nettó bér a köznyelvben megegyezik a fizetés fogalmával, hiszen azt az összeget jelenti, amit a munkavállaló kézhez kap, azaz, amit szabadon elkölthet. Ez az az összeg, ami a bruttó bérből marad az adók és járulékok levonása után. Hitelkérelem esetén a bankok a nettó bért veszik figyelembe, ami érthető, ugyanis ezzel az összeggel gazdálkodhatunk minden hónapban, és a gyerektartás összegének megállapításakor is ezt nézik a bíróságon.
A bruttó és nettó bér közötti különbség
A bruttó és nettó bér közötti különbséget a fizetendő adók és járulékok jelentik, ami nagyjából a fizetésünk egyharmada, egészen pontosan 33,5 %-a. Ez az, amit a munkavállaló köteles megfizetni, ezen felül a munkáltatót még 21,5 % járulék terheli. De nézzük pontosan, mit is kell az államnak fizetnünk hónapról hónapra:
- személyi jövedelemadó: 15%
- egészségügyi járulék: 7%
- nyugdíjbiztosítási járulék: 10%
- munkaerő piaci járulék: 1,5%
Ezen felül a munkáltatónak még fizetnie kell 19,5% szociális hozzájárulási adót, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulást.
Egy példán szemléltetjük, hogy a gyakorlatban ez mit is jelent. Ha például a munkabérünk bruttó 250.000 Ft, abból ki kell fizetnünk 37.500 Ft személyi jövedelemadót, 17.500 egészségügyi járulékot, 25.000 Ft nyugdíjbiztosítási járulékot és 3.750 Ft munkaerő piaci járulékot, így a végén 166.250 Ft-ot kapunk kézhez. A munkáltató ezen kívül kifizet még 48.750 Ft szociális hozzájárulási adót és 3.750 Ft szakképzési hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy összesen a mi 166.250 Ft-os nettó bérünk 302.500 Ft-ba kerül.
A munkabért érintő adókedvezmények
A fentiektől csak abban az esetben térhetünk el, ha valamilyen adókedvezményre vagyunk jogosultak. Ilyen például a családi adókedvezmény, amely egy gyermek esetén havi 10.000 Ft, két gyermek esetén gyerekeként 20.000, tehát összesen 40.000 Ft, míg három gyermek esetén gyerekenként 33.000, összesen 99.000 Ft adókedvezményt biztosít. Háromnál több gyerek esetén, minden további gyerek plusz 33.000 Ft adókedvezményt jelent, aminek köszönhetően a bruttó és nettó bér akár meg is egyezjet.
Friss házasként a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül további havi 5.000 Ft adókedvezményre vagyunk jogosultak. Ezen kívül azok az anyák, akik 4 vagy több gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentességet kapnak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük alól. A jelenlegi szabályozások szerint ez 15% kedvezményt biztosít ezen nők számára.
A bruttó és nettó bér alakulását tehát számtalan tényező befolyásolja, éppen ezért érdemes mindig körültekintően eljárni, nehogy véletlenül lemaradjunk egy olyan kedvezményről, amely minket is érint.
