A hazai e-kereskedelem dinamikus növekedést mutatott fel az utóbbi években. A piac szereplői jelentős bevételekre és stabil növekedésre tehettek szert, ugyanakkor azzal kellett szembesülniük, hogy a konkurensek szolgáltatásfejlesztése egyre nagyobb piaci versengést szült. A magyar online piacot egyre inkább kiélezett konkurenciaharc jellemzi.
A legtöbb piaci szakértő és kereskedő egyetért abban, hogy megfelelő exportterv, tudatos marketing és versenyképes logisztikai szolgáltatások birtokában a külpiacok alkalmasak a hazai piactól való függés csökkentésére. Ugyanakkor a külföldi terjeszkedés számos buktatót tartalmaz, amikkel tisztában kell lenni.
Az első és legfontosabb lépés annak eldöntése, melyik piacon szeretnénk megjelenni. A megkérdezett szakértő óvva int attól, hogy megfelelő infrastruktúra nélkül világhódító terveket szövögessünk. Mindenekelőtt a tudatosság fontosságának felismerésére van szükség.
Elsőként fel kell mérnünk, hogy a kiszemelt piacokon milyen érdeklődés mutatkozik a termékeink iránt. Szerencsére ma már számos eszköz áll rendelkezésünkre, ezek között találunk ingyenesen használható megoldásokat is. Noha varázsütésre egyik eszköz sem ad egzakt választ, a rendelkezésre álló információk hatalmas segítséget jelentenek a végső döntés meghozatalában. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a belépést milyen tényezők gátolják vagy nehezítik. Elősorban a jogi és bürokratikus nehézségeket kell számba vennünk, különös tekintettel a vám- és adószabályokra.
Ezt követően ki kell dolgozni a piacra lépés stratégiai tervét. A megkérdezett szakértő ez az a feladat, amit a legtöbb e-kereskedő félvállról vesz, pontosabban fogalmazva „csendes indulást” választanak, és már éles működés közben hoznak meg olyan stratégiai döntéseket, amelyek esetleg felkészülést igényeltek volna.
Végezetül fel kell építeni az alkalmazni kívánt reklámeszközök stratégiáját. Pontosan tudnunk kell, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, illetve azokat milyen megtérüléssel használhatjuk. A hazai versenyben megszerzett tapasztalatok rendkívül értékesnek bizonyulhatnak, hiszen számos külpiac összetétele a magyarországihoz hasonló – legalábbis abban az esetben, ha a közép-kelet-európai régió országairól beszélünk.
Gyakran fogalmazódik meg az a kérdés, hogy a kontinens keleti vagy inkább a nyugati fele tartogat jobb lehetőséget az új belépők számára. Noha mindkét célpiaccal kapcsolatban említhetők előnyök és hátrányok is, a szakértők többsége a hazai pályának számító kelet-közép-európai piacot tartja szerencsésebb választásnak. A nagy népességszámmal rendelkező nyugat-európai országok esetében a piacszerzés rendkívül drága, hasonló mondható el a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező Benelux-államokról is. Ráadásul ezeken a piacokon a globális szereplők rendkívül meghatározók. A sokszínű keleti régióban ez egyáltalán nem jellemző, kivételt csupán az Amazon lengyelországi jelenléte képez.
Sajnos túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai alapítású webáruházak sikert sikerre halmoznak a külpiacokon. Pozitív példaként említhető az Extreme Digital, amely számos országban működtet idegen nyelven elérhető webáruházat, többek között a kontinens legerősebb piacai között számontartott Németországban is. Sokan úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban a határokon átívelő kiskereskedelem újabb lendületet kaphat.
