A koronavírus járvány komoly befolyással volt az élet minden területére, de talán a gazdaság sínylette meg legjobban. Egyes ágazatoknak teljesen le kellett állnia, és bár jelenleg nincsenek annyira komoly korlátozások, mint tavasszal, egyes szektoroknak még nem igazán sikerült helyreállnia. Persze az élet nem állt meg, így nem marad más választás, mint újratervezni, újragondolni, hogyan is működjön tovább. A KSH statisztikáiból jól látszik, hogy ez az újratervezés egész jól sikerült, mert az átlagos keresetek a tavalyi értékekhez képest emelkedtek.
De mennyi is az annyi? Hogy erre a kérdésre választ kaphassunk, meg kell nézni, hogy a karantén időszakban változtak-e a bérek, és ha igen, ez mennyire volt tartós. Emellett a KSH adatait is érdemes egy kicsit jobban megvizsgálni, hogy vajon mi állhat az átlag kereset emelkedésének hátterébe, mert az ugyebár a vírus idején komoly gazdasági válságot emlegettek a szakértők, aminek inkább a bérek csökkenéséhez kellett volna vezetnie. Lássuk, hogyan is alakultak a magyar keresetek januártól mostanáig.
Ennyiért dolgoztak koronavírus járvány idején például a bolti dolgozók
Amikor kirobbant a járvány, az emberek megrohamozták a boltokat, azt gondolván, hogy a piac nincs felkészülve a keresletre. Ebben az időszakban akkora volt a nagyobb üzletláncok forgalma, hogy folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdöttek. Akik elvesztették a munkájukat, nem kellett sokat tanakodniuk, hova menjenek, hiszen a Spar, az Auchan és a Tesco is folyamatosan hirdetett az állásokat, és előfordult, hogy a honlapjukon több mint 100 állást hirdettek egyszerre. Tehát munkalehetőségből nem volt hiány, kérdés, hogy megérte-e elvállalni.
Az ígért bérek persze hipermarketenként és persze pozíciónként eltértek, de bolti eladói és pénztárosi pozícióba heti 35 óra munkavállalás esetén akár bruttó 290.000 Ft-ot is lehetett keresni a próbaidő alatt. Természetesen a logisztika és az üzletvezetői pozíció jóval magasabb bérezést jelentett. Persze nem csak az új munkavállalók bére érdekes, hanem a már régóta dolgozó alkalmazottaké is. Bár nem egységesen, de a folyamatosa munkaerőhiány miatt a bolti dolgozók bérei is emelkedtek a járvány idején.
Mennyivel emelkedett az átlag kereset az elmúlt időszakban?
De nem csak a hipermarketek dolgozói számoltak be béremelkedésről. A KSH adatai szerint az év első hét hónapjában a nettó átlagkereset 263000 forint volt, ami lényegesen magasabb, mint az előző évben volt. Természetesen ezekbe az adatokba a közfoglalkoztatottak nem számítanak bele. Az igazsághoz természetesen az is hozzá tartozik, hogy a márciusi és a júliusi átlagkeresetek eltérnek, hiszen a nyár lehetővé tette, hogy a turizmus is kicsit talpra álljon, ahol nem csak a bérek emelkedtek, hanem a szolgáltatások árai is.
A KSH statisztikái alapján szinte minden szektor növekedést mutatott a béreket illetően. A feldolgozóiparban 10,6 százalékkal, az építőiparban 14,4 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint tavaly júliusban. A pénzügyi, biztosítási szektorban 7,2 százalékkal többet lehetett keresni az egy évvel korábbinál. Az oktatásban alkalmazottak átlagkeresete pedig 10,9 százalékkal, az egészségügyben 10,4 százalékkal emelkedtek.
Az érem másik oldala
Érdekes kérdés azonban, hogy a koronavírussal járó gazdasági gondok mellett, minek köszönhető ez az emelkedés. Bár a bérek emelkedtek, aminek a munkavállalók örültek, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csökkent. Egyrészt azért, mert bizonyos szektorok kénytelenek voltak leállni, és számos vállalkozás ment tönkre, így az alkalmazottak száma is értelemszerűen csökkent. Természetesen nyárra a legtöbb cég talpra állt, de a járvány előtti alkalmazotti létszámot nem tudta már foglalkoztatni.
A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak száma 142 ezer fővel, vagyis közel 6,7 százalékkal csökkent a tavaly júliusi adatokhoz képest. A költségvetési szektor is csökkenést mutatott, de jóval kisebb mértékben, mindössze 0,3 százalékkal, vagyis 2 ezer munkavállalóval dolgoztak kevesebben. Vagyis elmondható, hogy a béremelkedés kicsit az alkalmazottak számának csökkenésének is köszönhető.
Mi a helyzet a vírus második hulláma alatt?
A koronavírus második hulláma, úgy tűink, nem fog annyira drasztikus intézkedések hozni, mint az első, így a gazdaság, ha nem is gyorsan, de emelkedésnek fog indulni. Hogy a bérek ezt mennyire fogják kövezni, azt még nem lehet megmondani, hiszen a vírus tetőzését novemberre jósolják a szakemberek, így idén még törtéhet komoly változás, sőt karantén is. Bár a kormány igyekszik ezt elkerülni, és a jelenlegi intézkedések is azt mutatják, hogy ha megvan rá a lehetőség, nem korlátozzák egyik szektort sem.
Összességében elmondható, hogy a bérek alakulására a járvány jó hatással volt, hiszen sok szektorban emelkedések történtek, így az elmúlt időszak átlagkeresetei is növekedtek. A minimálbér is nőtt, bár ez a vírustól függetlenül történt még év elején, jelenleg bruttó 161.000 forint. Ugyanez vonatkozik a garantált bérminimumra, január elsejétől bruttó 210 .600 forintra nőtt.
