A 2020-as év alakulását teljesen átszövi a koronavírus járvány. Tavasszal soha nem látott mértékben torpant meg az élet, és bár viszonylag hamar sikerült alkalmazkodni a helyzethez, mégis komoly károkat okozott a gazdaság szempontjából is. Egyes szektorok teljesen leálltak, mások csak takaréklángon működtek, és persze voltak olyanok is, akik maximálisan meg tudták lovagolni a megváltozott helyzet hozta lehetőségeket. Munkahelyek szűntek meg, alkalmazotti létszámcsökkenések történtek, de voltak olyan ágazatok, ahol munkaerőhiánnyal küszködtek.
Érdekes kérdése, hogy ez a felemás helyzet mennyire befolyásolta az idei béreket. Hogyan indult az idei év fizetések szempontjából, és hogyan befolyásolta ennek alakulását a karantén, majd a vészhelyzeti intézkedések megszűnése? Segített a dolgon a nyár vagy inkább rontott rajta? Összességében az elmúlt pár hónap átlagosan növekedést mutatott, de valóban növekedett is, vagy ingadoztak a bérek? Az is érdekes kérdés, hogy a jövedelmek alakulása mennyire befolyásolta a foglalkoztatottak aránya.
Mit mutatnak a KSH statisztikái?
Talán meglepő, de a KSH statisztikái meglepően jók. Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 249 500 forint. Mindkettő 9,2%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megszokott évkehez hasonlóan elsejével nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is, így az emelkedés nem okozhatott akkora meglepetést. Az is hozzá tartozik, hogy a koronavírus-járvány hatásai ebben az időszakban még nem jelentkeztek, sem a gazdaságban, sem a keresetek alakulásában.
Bár a bérek folyamatos emelkedést mutattak, márciusban és áprilisban ez a növekedés lelassult, és az elmúlt évek 9%-os emelkedéséhez képest csak 8,7%-os emelkedést mutattak. A január–április bruttó átlagkeresete 388 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 258 000 forint volt. Ez a csökkenés májusban is érezhető volt, ugyanakkor júniusban már egy komoly emelkedés volt tapasztalható. Természetesen ez nem volt véletlen, az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 000 forintos egyszeri rendkívüli juttatással hozható összefüggésbe.
A júliusi átlagkereset rekordot döntött
Júliusra mondhatni helyre állt a gazdaság, ahogyan a bérek kérdése is, és a KSH adatai szerint a megszokott mértékben nőtt az átlagkereset, 10%-kal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakához képest. A júliusi átlagkereset is magas volt, bruttó 401 800 forint. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a turizmus is fellendült a tavaszi leállást követően, és megpróbálták behozni a kimaradt pár hónapot. Ez mind a szolgáltatások árán, mind pedig a dolgozók bérén is meglátszott.
A másik ok, hogy a koronavírus járvány is épp leszálló ágban volt, így a többi ágazat is mondhatni visszatért a normális kerékvágásba, és sok vállalkozás osztott prémiumot a nehéz időszak elvonultával, ami az átlagbéreken is meglátszott. Emellett az is szerepet játszott az átlagbérek növekedésében, hogy nemcsak a turizmus, de a szépségipari szolgáltatások is fellendültek, és már nem volt korlátozva a működésük. Ez szintén hozzájárult az emelkedéshez. Kérdéses persze, hogy ebből ki mit érzékelt.
Az átlagkereset nőtt, de ez valóban érezhető is?
Mivel átlagos jövedelemről van szó, sokan ilyenkor csak legyintenek, hogy persze, emelkedett, de csak a politikusok bére, ebből az emberek szinte semmit sem érzékeltek. Nos, ez nem feltétlen van így. Tavasszal például a bolti eladók keresete szignifikánsan megugrott, még a próbaidő alatti bérek is emelkedtek. Ennek az volt az oka, hogy a bolti eladó, pénztáros és logisztikus tavasszal hiányszakmának számított, és a legtöbb hipermarket napi szinten több száz álláshirdetést adott fel.
Ahhoz, hogy a járvány idején olyan munkát vállaljon valaki, ahol napi szinten érintkezik másokkal, ahhoz meggyőző érv kellett, méghozzá egy megfelelő bér. De nemcsak ebben az ágazatban volt ez így, a vendéglátó ipar is átalakult, és bár beülni sehova sem lehetett, a házhoz szállítások száma nőtt, ami szintén egy jól jövedelmező munkának számított a tavaszi időszakban. És bár nyilvánvaló, hogy voltak olyan szektorok, ahol nem volt érzékelhető ez a bérnövekedés, de sok helyen azért igen.
A bérek nőnek, és a foglalkoztatottak szám?
A bérekkel kapcsolatban érdekes kérdés, hogy a fizetésekkel az alkalmazottak száma is nőtt? Sajnos a válasz az, hogy nem. Bár a jövedelmek sok vállalkozás esetében nőttek, de a foglalkoztatottak száma ezt a növekedést nem követte. Számos szektorban történtek leépítések, szűntek meg vállalkozások, és a munkaerőpiac nem tudta azonnal orvosolni ezt a problémát. Bár a kereskedelemben inkább munkaerőhiány volt, a foglalkoztatottak száma az elmúlt évekhez képest 2020 első félévében kevesebb volt.
Természetesen, ahogy csökkentek a korlátozások, a kormány egyik fő célja lett, hogy a foglalkoztatottak száma is nőjön. Ez első körben a közfoglalkoztatottak számán látszott meg, itt mindenképp történt növekedés. Bár nem ugyanakkora mértékben, de a többi ágazat is szépen magára talált, és a nyár végére a munkanélküliek száma drasztikusan csökkent.
Egy válasz
magnificent post, very informative. I ponder why the other experts of this sector do not notice this.
You should proceed your writing. I’m sure, you’ve a great
readers’ base already!