A pénz szó hallatán általában a fém – és papírpénzre, esetleg a bankkártyára gondolunk, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a modern kor találmánya, pedig a pénz története sokkal korábbra nyúlik vissza. A pénz együtt fejlődött és alakult az emberiség történetével, és reagált a gazdasági változásaira, így formája az évszázadok során rengeteget változott. Ennek értelmében négy nagyobb korszakot különítünk el a pénz történetében: árupénz korszaka, aranypénz korszaka, arany – és pénzhelyettesítők korszaka, valamint modern pénz. Ha téged is érdekel, hogyan jutottunk el a kaori kagylótól a bankkártyáig, tarts velünk egy kis időutazásra.
Az árupénz korszaka
Az emberiség kezdetén nem volt szükség kereskedelemre, így természetesen pénzre sem, hiszen a családok, közösségek önellátók voltak, megtermeltek maguknak mindent, amire szükségük volt. Azonban ahogyan az eszközök és a technika is fejlődött és hatékonyabbá vált, felesleges áru is keletkezett, így egy idő után megérett a csere igénye. A nomád törzsek elcserélték azt, amiből nekik sok volt olyanra, amiből viszont hiányt szenvedtek. Ekkor ezek a cserék még véletlenszerűek és esetlegesek voltak.
A munkamegosztásnak köszönhetően azonban kialakult, hogy egy-egy ország milyen áru termelésére specializálódik, aminek köszönhetően rendszeressé váltak a cserék, amelyek most már nem esetlegesen, csak akkor történtek, amikor két törzs találkozott. Kialakult a cserék helyszíne is, a piac, és megjelent az árupénz is. Az árupénzre azért volt szükség, mert ahogy az áruk mennyisége nőtt, követhetetlenné vált, hogy mit mire lehet cserélni, ezért kellett egy olyan, általánosan elfogadott, a közösségek számára értékkel bíró és népszerű tárgy, aminek segítségével az áruk értéke mérhetővé vált. Az árupénz korszakában már nem közvetlenül cserélték a javakat, hanem az árut először elcserélték az árupénzre, amelyet ezután a számukra szükséges termékre cseréltek. Ilyen árupénz funkciót töltött be a só, a kagylók és kövek, majd később az arany, az ezüst és a bronz is.
Az aranypénz korszaka
Idővel az árupénzek közül kiemelkedtek a nemesfémek, azok közül is arany és az ezüst vált általánosan elfogadott fizetőeszközzé. Köszönhető ez annak, hogy mindenki számára azonos értékkel bírt. A fémpénzek már nagyon korán megjelentek, az első írásos feljegyzések szerint i.e. 3000 körül Mezopotámiaban már általános volt, hogy meghatározott súlyú ezüsttel fizettek.
Kényelmi szempontok miatt a fémpénz hamar érme alakúvá vált, mert így lényegesen könnyebb volt szállítani, és vásárolni vele. Az első pénzérmék Kis-Ázsiában, az akkori Lüdiában jelentek meg i.e. 640-630 között arany és ezüst ötvözetként. Ez volt az elektron.
Az arany – és pénzhelyettesítők korszaka
A nemesfémekből készül pénzérmék azonban több problémát is generáltak. Egyrészt, mivel ezek bányászati termékek, nem mindig volt elegendő alapanyag a pénzérmék készítéséhez, ezért volt olyan, hogy nem volt elegendő pénzmennyiség a cserék lebonyolításához. Másrészt az aranypénzek miatt a kereskedők állandóan ki voltak téve a rablótámadásoknak, ezért a középkorban elkezdtek aranypénz helyett letéteket, és arra szóló utalványokat alkalmazni.
Bekerült a kereskedelmi folyamatba a váltó, azaz a fizetési ígérvény, ami tulajdonképpen nem más, mint a kereskedő ígérete arra, hogy az árut egy későbbi időpontban – amikor az árut eladta – kifizeti a termelőnek. A váltó ezzel pénzhelyettesítővé vált, és azt az ígéretet hordozta, hogy a rajta szereplő ellenértéket aranyban fizetik vissza.
A váltók közül idővel kiemelkedett a bankjegy, azaz a bank váltója, hiszen a bankjegyet könnyebb volt beváltani, és megbízhatóbb is volt. Ekkor a váltók és bankjegyek fedezeteként az aranykészlet szolgált.
A bankjegykibocsátás ekkor még nem okozott gondot, hiszen az aranykészlet nagyjából felét fedte csak le. Azonban ahogy nőtt a termelés és az áruforgalom, a bankok egyre több bankjegyet, azaz váltót hoztak forgalomba, ami egy idő után túlnőtt az aranykészleten, így már olyan váltók is forgalomba kerültek, amelyek mögött nem volt fedezet. Ekkor vált el a pénz az aranytól, és jött létre a mai modern, belső érték nélküli pénz.
A pénz története napjainkban: a modern pénz
A modern pénznek tehát már nincs aranyfedezete, értékét az a bizalom és általános társadalmi közmegegyezés adja, hogy elfogadják pénzként, azaz érte cserébe árut és szolgáltatást kaphatunk. Napjainkban a pénzforgalom már nem készpénz formájában, hanem bankszámlák közötti műveletek formájában zajlik.
A pénz története azonban még korántsem záródott le, hiszen a technika fejlődésével újabb és újabb megoldások várhatók a jövőben is.
